200. bejegyzés: twitter, facebook, podcast...
...tutira nem lesz továbbra sem, viszont minden halad tovább a régi kerékvágásban. Rendszertelen frissítések, fel-felbukkanó heti tündér rovat, elinduló, majd félbemaradó új sorozatok, a legjobb Craig Ferguson videók, random Zooey, vagyis minden olyan jóság, amiért olvasók milliói szeretik a legjobb magyar nyelvű filmes blognak választott* not just popcornt.
*általam
Joe-ker | 2010. febr. 6. 4:14 | 3 hozzászólás
Ha hasonlót keresnél: motorház
Carey Mulligan @ Craig Ferguson
Ilyen az, amikor egy teljesen ismeretlen színésznő egy pár perces megjelenéssel eléri, hogy meg akarjam nézni a filmjét, ami előtte kábé egyáltalán nem érdekelt. Ráadásul szinte nem is beszélnek a filmről, de ez Fergusonnál nem újdonság.
Carey Mulligan viszont egy tündér, a rövid haj ellenére is.
Joe-ker | 2010. febr. 6. 3:21 | 2 hozzászólás
Ha hasonlót keresnél: video
Gunn + Fillion = Super
Nem szokásom hírezni, mert ki akarná harmincötödjére is ugyanazokat olvasni, de olyan nincs, hogy ezt most ne osszam meg. Szóval arról van szó, hogy James Gunn új filmjében ismét Nathan Fillionnal forgat, ráadásul szuperhősös filmet. A címe egyébként stílusosan Super, és mivel Gunn több régebbi projectjéből is hívott haverokat meg persze új arcokat is, Capt. Reynolds mellett olyan nevek láthatóak majd a stáblistán, mint Gregg Henry, Michael Rooker, Rainn Wilson, Kevin Bacon, Liv Tyler, Ellen Page, Linda Cardellini, Zach Gilford és persze James tesója, Sean Gunn.
A film egyébként a hírek szerint zsebpénzből készül, legtöbben szívességből vesznek részt (Gunn például novemberben ingyen keresett asszisztenst a film idejére), a nagy stúdiópénzek hiánya pedig valami elborult mókát ígér.
Még semmiféle anyag nincs a filmből, úgyhogy egyelőre legyen elég a Humanzee!-ből érkező Mikaela Hoover.
Joe-ker | 2010. febr. 5. 17:04 | Szólj hozzá!
Ha hasonlót keresnél: hírek
Egy megérdemelt díj
Tökmindegy, hogy mennyire lejátszottak a filmes kategóriák, Julianna Marguliesnak abszolút járt az a Golden Globe. A The Good Wife pedig az utóbbi évek egyik legprofibb sorozata, és pont.
Joe-ker | 2010. jan. 19. 5:13 | 2 hozzászólás
Ha hasonlót keresnél: képek
Zooey. 30.
A tovább mögött még 29 kép.
Joe-ker | 2010. jan. 18. 3:10 | 14 hozzászólás
Ha hasonlót keresnél: képek
The Chronicles of Riddick: Assault on Dark Athena (2009)
A Starbreeze Studios fejesei 2009-ben úgy döntöttek, ideje leporolni öt évvel ezelőtti sikerüket és elérhetővé tenni a nextgen konzolokon is, így hozzákezdtek a galaxis gyilkosának felújított kalandjához. A játék lényegében az Escape from Butcher Bay afféle rendezői változata lett volna, pár új pályarésszel, de a készítőknek annyi új ötletük volt, hogy végül egy különálló folytatásba pakolták össze a kibővített Butcher Bay helyett. Ez lett az Assault on Dark Athena. Ráadásul, mivel nyilvánvalóan tök rendes emberekről van szó, a második rész tartalmazza az elsőt is, vagyis lényegében két játékot kapunk egy áráért, ami ugye tök fasza.
Majdnem ugyanaz
A játék ott veszi fel a történet fonalát, ahol a Butcher Bay letette: Riddick és Johns elmenekültek Butcher Bayről és épp a krio-alvás szépségeit tanulmányozzák (Riddick nem, persze), lopott űrhajójuk fedélzetén, de aztán valami közbejön. Ez a valami egész pontosan a Dark Athena nevű hatalmas fejvadász-hajó, és annak kapitánya, Gail Revas. Hősünk persze még a személyes találkozás előtt elrejtőzik, hogy aztán képességeit maximálisan kihasználva, szakértő irányításunk mellett hozzákezdjen következő szökésének megvalósításához.
Ismét szökésről van tehát szó, de Riddicknek nagyjából erről szól az élete. A Dark Athena sok szempontból az előd által kitaposott utat követi, ugyanúgy lopakodós fps-ről van szó, de itt még nagyobb szerepet kap az akrobatikázás, időnk nagy részét ugyanis mindenféle falak, szellőzők és függőhidak megmászásával fogjuk tölteni. Szerencsére ez normálisan történik, nem az annyira utált kicentizős ugrálással, mint ami az amúgy kultklasszikus Half Life első részét is jellemezte.
A használható felszerelésekben nincs túl nagy változás, minden eddigi fegyver rendelkezésünkre áll, plusz melléjük kapunk néhány újat is. Ezek közül talán a Sötétség krónikájából ismerős ulakokat, Riddick karomszerű késeit érdemes megemlíteni, illetve a SCAR puskának nevezett lőfegyvert, amely távolról robbantható minibombákat lő ki. A gyűjtögetős játékosok is örülhetnek, az extra tartalmaként ezúttal vérdíj-kártyákat vadászhatunk a legkeresettebb bűnözők képeivel.
Megmaradt az első rész szellemisége is, Riddick még nagyon cool és a legjobbkor ereszti el beszólásait Vin Diesel hangján, illetve Cole Hauser is visszatér Johns szerepében. Mellettük nagyobb névként még Lance Henriksen és a mindig kemény nőket alakító domina, Michelle Forbes említhető meg.
És mégis más
Az első résznél felmerülő hibák úgy tűnik, nem csak az én szememet szúrták, hiszen a folytatásban pontosan ezek az általam is kifogásolt dolgok kerültek javításra. A legnagyobb változtatás, hogy a játékmenet sokkal kiegyensúlyozottabb lett. Amikor lopakodás van, akkor tényleg lehet lopakodni, amikor pedig némi tűzerőre van szükség, az is rendelkezésre áll. Így már fel sem merülhet olyan helyzet, amikor Riddicknek el kell futnia. Maga a csendes gyilkolás is jobban integrálva van a játékba, legalábbis úgy tűnt, mintha egy picivel könnyebb és akadálymentesebb lenne az irányítása, de az is lehet, hogy csak a gyakorlat teszi a mestert szabály lépett életbe.
Játékmagazinok leírásai és tesztjei szerint a Dark Athena eléggé elment az fps irányába, és jórészt a "lődd halomra" stílus dominál, de ez egyszerűen hülyeség. Azokon a részeken, ahol gyalogosan lehetett haladni (nem például egy mechában ülve az űrhajón kívül), és nem valami főellenség jellegűt kellett lenyomni, szinte mindig a lopakodás-kibelezés kombót használtam, mert itt végre tényleg működött. Szintén kikerültek az első rész fölösleges mellékküldetései, itt már csak a főszálhoz kapcsolódó dolgokkal kell foglalkoznunk, azonban ettől a játékidő érzésre nem lett rövidebb.
Grafika terén is történt előrelépés persze, ahogy ez egy öt évvel későbbi folytatástól elvárható. Ez főleg picivel szebb textúrákat és animációkat jelent, de minthogy az Athena feltehetőleg ugyanazt a motort használja, mint a Butcher Bay, gondolom régebbi gépeken is hasonlóképpen el fog futni.
Akkor most mi van?
Az van, hogy a Dark Athena egy alapból is elég jó játék még jobb folytatása, jó érzékkel pont ott javítva, ahol arra szükség volt. Ha pedig az előző hetes volt, akkor ez legyen 8/10. Már csak abban reménykedem, hogy a következő részre nem kell majd újabb öt évet várni.
Joe-ker | 2010. jan. 11. 3:22 | 3 hozzászólás
Ha hasonlót keresnél: 8/10, akció, játék
Ma este visszatér
Chuck ennyit akarok mondani.
Joe-ker | 2010. jan. 10. 16:09 | Szólj hozzá!
Ha hasonlót keresnél: képek
The Chronicles of Riddick: Escape from Butcher Bay (2004)
The dark... are you afraid? I'm not. The dark is afraid of me.
Még 2004-ben történt, hogy hatalmas örömmel töltöttem le, majd telepítettem ezt a játékot, hogy aztán hangos kurvaanyázások közepette figyeljem, ahogy már a főmenü animációját sem bírja el az egész jónak hitt számítógépem. Akkor az élmény elmaradt, és azóta nem is jutott eszembe a játék. Aztán tavaly év végén, a Steam karácsonyi bonanzájának keretében egész jó áron vesztegette a folytatással együtt (arról majd később), így megújult lelkesedéssel és jelentősen komolyabb hardverrel vetettem rá magam újra a kihívásra. És ha már így történt, miért ne osszam meg az élményt?
Hangulat
A Chronicles of Riddick: Escape from Butcher Bay (a továbbiakban Butcher Bay) a Sötétség krónikájával egy időben, 2004-ben jelent meg a Starbreeze Studios és a Tigon Studios együttműködésének eredményeként. Cinikus módon gyorsan rávághatnánk, hogy biztos csak a bevételmaximalizálás lehetett a cél, betámadni minden oldalról a piacot, de ebben az esetben ez nem teljesen igaz. A Butcher Bay ugyanis nem a film szimpla adaptációja, hanem egy prequel, ami Riddick előtörténetére fókuszál. Időben a Pitch Black eseményei előtt járunk, a fejvadász Johns a Butcher Bay nevű börtönben készül lepattintani Riddicket és felvenni az érte járó pénzt. Butcher Bay egyébként inkább egy pöcegödörre hasonlít, mint börtönre. Az univerzum mocskának gyűjtőhelye, azoké, akik még a söpredéknek is a legalját képviselik. Az őrök pedig még náluk is rosszabbak. Riddick persze úgy gondolja, hogy szívesen letesztelné azon állítás valóságtartalmát, miszerint innen lehetetlen megszökni.
A Butcher Bay stílusát tekintve lopakodós-mászkálós fps, ami elsőre furcsa keveréknek tűnhet, de néhány kivételtől eltekintve elég jól működik. Az fps-nézet ellenére nem mindig csak a géppuskás hentelés az egyetlen járható út, a lőfegyverek – mivel más játékokkal összehasonlítva jóval kevesebb töltény áll rendelkezésünkre – inkább csak végső esetben használandók, amikor kéz(ifegyverr)el nem tudunk rendet tenni. Amúgy pedig inkább a sötét szellőzőkben mászkálás és lesből támadás lehet a megoldás. Ez a remek klausztrofóbiás körítés rengeteget tesz hozzá a hangulathoz, ami egyébként is telitalálat. Nem egyszerű ezt leírni, de a következő kép talán elég szemléletes lesz. Tegyük fel, hogy a vaksötétben odalopakodunk egy őr mögé, aztán egy fasza ingame animációban látjuk, ahogy főhősünk néhány gondosan elhelyezett szúrással ártalmatlanítja, majd az aktus zárásként még elereszt egy kőkemény egysorost. Ha valaki érti, hogy ez miért fasza, annak szerintem világos, hogy miért lehet élmény ez a játék. Aki nem, annak egy kis puska: Riddick ugyanis tényleg ilyen. Egy igazi vadász, a tökéletes ragadozó. A sötétben megbújva, hangtalanul cserkészi be a prédát, akinek akkor sem lenne esélye, ha tudná, mi vár rá. És hát kurva jó egy ilyen karakter bőrébe bújni.
Kivitelezés
A Butcher Bay filmszerűsége nem csak az animációkban mutatkozik meg. A történet ugyan nagyjából annyira csavaros, mint egy vonalzó, de ettől függetlenül teljesen jól működik, és simán vállalható lenne filmként is. Ugyanez vonatkozik a játékokhoz képest szokatlanul jó párbeszédekre (figyelem, még mindig 2004-es játékról van szó), amiken érezhető, hogy az írók elég jól ismerik a címszereplő karaktert. A Riddickre jellemző egysorosok például nagyon jól időzítettek, nem egyszer hangos röhögést váltottak ki belőlem az átvezető animációk. A karakter ismerete mondjuk annyira nem meglepő, hiszen a készítésében közreműködő Tigon Studios egyik főnöke Vin Diesel (tulajdonképpen eleve a játék miatt jött létre a Tigon), aki az arcán és hangján kívül valószínűleg némi ötletet is dobott a mixerbe. És ha már hangok, Diesel mellett Cole Hauser is magára öltötte négy évvel korábbi szerepét, de rajta kívül olyan nevek szólaltatják meg a karaktereket, mint Ron Perlman, Michael Rooker vagy Dwight Schultz, hogy csak a legismertebbeket említsem. Szóval elég jó a gárda.
Grafikailag a játék pont olyan, amilyen egy jobbfajta volt hat évvel ezelőtt. Szerintem még manapság is simán vállalható, de számomra a Half Life 2-vel elért oda a vizuális megvalósítás, amivel már elégedett vagyok. Persze mindig maximális beállításon megy minden, hülye lennék nem kihasználni, de attól nem fogom lefosni a bokám, hogy milyen szépen csillog vagy élethűen hullámzik a víz valahol, vagy hogy egy szétlőtt ládánál ténylegesen annyi forgács repül fel, amennyi a valóságban lenne. Amit várok, hogy végre alapvetővé váljon és taktikailag használható legyen, hogy objektumok átlőhetők, vagy mondjuk egy csillár tartókábeleit szétlőve leesik (és ne csak akkor, ha azon a részen a továbbjutás úgy van megtervezve, hogy szét kell lőni a csillárt). De akár említhetném azt is, hogy végre jussunk el addig, hogy a játékos karaktere nem akad el valami apró tereptárgyban vagy valaki másban, hanem simán átlép rajta, az útjában álló npc-t meg félrelöki. Bocs, elkalandoztam.
Negatívumok
Merthogy vannak ilyenek is. A legzavaróbb éppen a játék lopakodós stílusából és a kevésbé hangsúlyosabb fegyverhasználatból adódik, van ugyanis egy olyan – elég hosszú – rész, amikor nem áll rendelkezésünkre semmiféle lőfegyver, az ellenfeleink között viszont olyan mecha-szerű páncélba öltözött őrök is vannak, akiket természetesen lehetetlen késsel lenyomni. Ilyenkor egy lehetőség marad, a futás, ami lássuk be, elég degradáló egy Riddick kaliberű karakter számára. Olyan is előfordul, hogy rejtőzködő módban simán elidőzünk egy őr orra előtt észrevétlenül, máskor viszont teljesen lehetetlen helyeken, tőlünk sok-sok méterre, nekünk háttal állva is kiszúrnak és elkezdenek lőni ránk.
A küldetések környékén sincs minden rendben. A fő történetszál, vagyis a szökés mellett bizonyos szereplőkkel beszélgetve beleegyezhetünk, hogy teszünk nekik pár szívességet, természetesen némi ellenszolgáltatásért – fegyver vagy pénz – cserébe. Ezek azonban igazából fölöslegesek, ugyanis a fegyvereket felszedhetjük máshol, a pénz pedig semmi másra nem jó, mint fegyvereket venni... Arról nem is beszélve, hogy van egy olyan mellékküldetés, amiről a felvétele időpontjában már lecsúsztunk, ugyanis korábbi, már nem elérhető pályaszakaszra kellene visszamennünk, ami lehetetlen. Aztán van még itt cigisdoboz gyűjtögetés extra tartalmakért (a főmenüből elérhető artworkök és hasonlók), ami ugyan nem rossz, de számomra majdnem teljesen érdektelen volt, hogy mindet megtalálom vagy sem.
Konklúzió
A Butcher Bay sajnos nem tökéletes játék, viszont a hibái ellenére is majdnem tökéletes szórakozást nyújt. Nem túl hosszú, de nem is olyan rövid, hogy a vége főcím közben azon morgolódjak, mennyire nem érte meg az árát. Pontozni szerintem játékot is simán lehet, ez például egy erős 7/10-es.
Joe-ker | 2010. jan. 6. 7:16 | 1 hozzászólás
Ha hasonlót keresnél: 7/10, akció, játék
Morgan Freeman az isten?
Meg mindenki más is. Én is úgy találtam, de akkora poén, hogy ki kell tenni.
Joe-ker | 2010. jan. 1. 20:09 | 5 hozzászólás
Ha hasonlót keresnél: képek
Filmes napló 2010
Itt fognak majd jól összegyűlni azok a filmek, amiket 2010. január 1. és december 31. között elfogyasztok. Az egyszerűség kedvéért nem jelzem, hogy először vagy sokadszor, a linkek mögött pedig írás is lapul.
Január
Before Sunrise (1995) Mielőtt felkel a nap -- 10/10
Before Sunset (2004) Mielőtt lemegy a nap -- 10/10
My Sassy Girl (2008) Szeszélyes szerelmem -- 8/10
Die Hard: With a Vengeance (1995) Die Hard 3. - Az élet mindig drága -- 8/10
Pitch Black (2000) Pitch Black - 22 évente sötétség -- 8/10
Craig Ferguson: A Wee Bit o' Revolution (2009) -- 8/10
Post Grad (2009) -- 7/10
The Lovely Bones (2009) Komfortos mennyország -- 7/10
Whip It (2009) -- 3/10
The Time Traveler's Wife (2009) Az időutazó felesége -- 7/10
Armored (2009) A szállítmány -- 5/10
The Road (2009) -- 9/10
Superman/Batman: Public Enemies (2009) -- 8/10
Hitman (2007) Hitman - A bérgyilkos -- 5/10
The Hangover (2009) Másnaposok -- 7/10
Daybreakers (2009) -- 8/10
The Book of Eli (2010) Éli könyve -- 8/10
Sorority Row (2009) -- 5/10
Forgetting Sarah Marshall (2008) Lepattintva -- 8/10
Edge of Darkness (2010) -- 7/10
Law Abiding Citizen (2009) Törvénytisztelő polgár -- 7/10
Február
The Informant! (2009) Az informátor! -- 7/10
Couples Retreat (2009) Páros mellékhatás -- 4/10
10 Things I Hate About You (1999) 10 dolog, amit utálok benned -- 8/10
Can't Hardly Wait (1998) Buli az élet -- 7/10
Joe-ker | 2010. jan. 1. 10:00 | 5 hozzászólás
